A biológia érettségi egyik legtöbb pontot érő - és legtöbbek által elrontott - feladattípusa az ábraelemzés. A hivatalos követelményben külön nevesítve is szerepel: a feleletválasztós feladatok közt struktúra-funkció, illetve ábraelemzés, a feleletalkotók közt pedig ábrakészítés vagy -kiegészítés. Grafikon, folyamatábra, mikroszkópos kép vagy sematikus rajz: mindegyiknek megvan a maga „olvasási sorrendje". Ebben az útmutatóban egy jól begyakorolható, lépésről lépésre módszert adunk.
Milyen ábratípusok fordulnak elő?
Az érettségin visszatérő ábratípusok jól elkülöníthetők, és mindegyikhez más olvasási stratégia tartozik. Érdemes már felkészülés közben tudatosan felismerni, melyikkel van dolgod.
| Típus | Mit kérdeznek jellemzően? |
|---|---|
| Grafikon (görbe, oszlop) | Tendencia, összefüggés két változó között, szélsőértékek |
| Folyamatábra | Lépések sorrendje, anyag- és energiaáramlás iránya |
| Sematikus rajz | Részek megnevezése, funkció-hozzárendelés (struktúra-funkció) |
| Mikroszkópos kép | Sejttípus, szövet felismerése, azonosító bélyegek |
| Táblázatos adatsor | Számítás, arányok, következtetés |
Az ábraelemzés 5 lépése
1) Olvasd el a címet és a jelmagyarázatot. Ez mondja meg, miről szól az ábra - sose ugord át.
2) Azonosítsd a változókat. Grafikonnál a tengelyeket és mértékegységeket, sémánál a jelölt részeket.
3) Írd le a fő tendenciát. Egyetlen mondatban: mi nő, mi csökken, hol a fordulópont.
4) Keresd az összefüggés okát. A biológiai magyarázat adja a pontok többségét - kösd a tanult folyamathoz.
5) Vonj le következtetést. Zárd egy rövid, adatokra hivatkozó megállapítással.
Grafikonok: tengelyek és tendenciák
A grafikonoknál a leggyakoribb hiba, hogy a diák „megnevezi", de nem értelmezi a görbét. Mindig mondd ki a tendenciát számszerűen: „0 és 37 °C között az enzim aktivitása nő, 37 °C-on maximális, majd 40 °C fölött meredeken csökken." Ezután jöhet az ok: a fehérje térszerkezetének hődenaturációja.
Ha két görbe van egy ábrán, mindig hasonlítsd össze őket - a vizsga az összefüggést jutalmazza, nem a külön-külön leírást. Emelt szinten a görbe meredekségének értelmezése (a változás gyorsasága) is elvárás lehet.
Folyamatábrák és sémák
Folyamatábránál kövesd a nyilak irányát, és nevezd meg, mi az input és az output. A fotoszintézis vagy a sejtlégzés sémájánál nem elég a részeket felsorolni: mondd el, hol zajlik (kloroplasztisz, mitokondrium), és milyen anyag alakul mivé. A struktúra-funkció feladatoknál pedig mindig kösd a felépítést a működéshez (pl. a vörösvértest korong alakja → nagy felület → hatékony gázcsere).
Gyakori hibák és mondatminták
Hibák: a jelmagyarázat figyelmen kívül hagyása; a tendencia leírása magyarázat nélkül; a mértékegység elhagyása; „általánosságok" konkrét adat helyett.
Hasznos mondatkezdők: „Az ábrán az figyelhető meg, hogy…", „Ez azzal magyarázható, hogy…", „A két görbe összevetéséből következik, hogy…", „A szerkezet azért ilyen, mert a funkciója…"
Ellenőrzőlista
- Elolvastam a címet és a jelmagyarázatot?
- Megneveztem a tengelyeket és mértékegységeket?
- Kimondtam a tendenciát (mi nő/csökken, hol a fordulópont)?
- Adtam biológiai magyarázatot az összefüggésre?
- Két görbénél összehasonlítottam őket?
- Zártam egy adatra hivatkozó következtetéssel?
A biológiafelkészítő minden témakörhöz gyakorló ábrákat és kidolgozott elemzési mintákat ad - így a vizsgán már rutinból megy. A kísérletet is ábrázoló feladatokhoz nézd meg a kísérletek cikket.
Varga Zsuzsanna
Mindig is érdekeltek a természet csodái és az emberi test működése. A biológia tagozatos gimnázium után kertészmérnökként a növények világa mellett köteleződtem el. Az élet és a világ működése azóta is folyamatosan lenyűgöz - ha épp nem oktatóanyagot fejlesztek, legszívesebben a természetet járva, a növényeim társaságában vagy könyvekkel a kezemben bővítem a tudásomat. Számomra a legnagyobb öröm mégis az, amikor a diákoknak adhatom át ezt a tudást, megfertőzve őket az élővilág iránti rajongásommal és lelkesedésemmel.